VÁLLKÖRZÉS
„Gyakran kaptam rajta magam, hogy a számítógép előtt vagy az íróasztalnál a fülemig húzom a vállaimat anélkül, hogy tudnék róla. Amikor reggel kitárom az erkélyajtót, az első dolgom három-négy mély lélegzetvétel kíséretében hátrafelé gördíteni a vállaimat. Mintha egy nehéz kabátot tennék le a szék karfájára.”
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE
Nem kell bonyolítani. Három tiszta, nyugodt szakaszra osztom a mozdulatot.
KIINDULÓ HELYZET
Természetes tartásban állok vagy ülök. A karjaim lazán lógnak a testem mellett, ujjaim lazák.
A MOZGÁS
A vállaimat finoman előre tolom, felhúzom a fül felé, majd mélyen hátra és lefelé gördítem őket.
VISSZATÉRÉS
A lefelé húzott vállhelyzetben megnyújtom a nyakamat, majd újabb lassú kört kezdek.
AZ ÉN RITMUSOM
AMIRE FIGYELEK
AMIT KERÜLÖK
Túl gyors mozgás
A kapkodó rángatás feszültséget kelt a nyakizmokban.
Túl nagy mozgástartomány
Nem kell a fejet előredönteni a mozdulat közben.
Instabil testhelyzet
Görnyedt háttal nem érdemes végezni; előbb kihúzom magam.
EGYSZERŰBBEN
Egyszerre csak az egyik vállammal körözök, miközben a másik karomat pihentetem a combomon.
KICSIT NEHEZEBBEN
Az ujjaimat a vállcsúcsokra helyezem, és a könyökeimmel rajzolok tágabb köröket a levegőbe.
EZ IS A NAP RÉSZE.
Nem kell soknak lennie. A rendszeresség számomra fontosabb lett, mint az, hogy mindent egyszerre csináljak.