BOKAMOBILIZÁLÁS
„A délutáni pihenő perceiben, amikor még a kezemben van az újság, felteszem a lábamat vagy egyszerűen felemelem a cipőből kibújva. A bokám kattogása helyett ma már puha, olajozott mozgást érzek. Ez a pár perc adja meg a délutáni járásom könnyedségét.”
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE
Nem kell bonyolítani. Három tiszta, nyugodt szakaszra osztom a mozdulatot.
KIINDULÓ HELYZET
Kényelmesen ülök a széken, az egyik lábamat kissé kinyújtom úgy, hogy a lábfejem a levegőben legyen.
A MOZGÁS
Lassan lefeszítem a lábujjakat, majd visszafeszítem a sípcsont felé, utána lágy köröket írok le a levegőben.
VISSZATÉRÉS
Megállítom a mozdulatot, leteszem a talpam, és áttérek a másik lábamra.
AZ ÉN RITMUSOM
AMIRE FIGYELEK
AMIT KERÜLÖK
Túl gyors mozgás
A lábfej heves rázása nem mobilizál, csak elfárasztja az inakat.
Túl nagy mozgástartomány
Nem szabad fájdalomig erőltetni a feszítést.
Instabil testhelyzet
Állva egy lábon sosem végzem, kizárólag biztonságos ülő helyzetben.
EGYSZERŰBBEN
A sarkamat a padlón hagyom, és csak a lábfejem elejével integetek jobbra-balra.
KICSIT NEHEZEBBEN
A levegőben képzeletben megpróbálom leírni a lábujjammal az ábécé első néhány betűjét.
EZ IS A NAP RÉSZE.
Nem kell soknak lennie. A rendszeresség számomra fontosabb lett, mint az, hogy mindent egyszerre csináljak.