VÁDLINYÚJTÁS FALNÁL
„Amikor visszatérek egy másfél kilométeres környékbeli sétáról, a vádlim még tele van vérrel és meleggel. Ez a legtökéletesebb pillanat erre a fali támaszra. Két perc alatt kisimul az egész lábszáram, és estére sem nehezednek el a lábaim a karosszékben.”
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE
Nem kell bonyolítani. Három tiszta, nyugodt szakaszra osztom a mozdulatot.
KIINDULÓ HELYZET
A fal felé fordulva állok, kezeimmel vállmagasságban támaszkodom a falfelületre.
A MOZGÁS
Az egyik lábammal egy kényelmes lépést hátralépek. A hátsó sarkamat szilárdan a padlóra nyomom, a hátsó térdemet egyenesen tartom.
VISSZATÉRÉS
20 másodperces nyugodt tartás után előrelépek a hátsó lábammal, megrázom kicsit a lábszáraimat, majd cserélek.
AZ ÉN RITMUSOM
AMIRE FIGYELEK
AMIT KERÜLÖK
Túl gyors mozgás
A fal felé rugózás микроsérüléseket okozhat az Achilles-ínban.
Túl nagy mozgástartomány
Nem cél a spárgaszerű terpesz; egy átlagos lépéstávolság bőven elegendő.
Instabil testhelyzet
Csúszós felületen ne csináljuk.
EGYSZERŰBBEN
Kisebb terpeszben lépek hátra, és a hátsó sarok alá egy vékony összehajtott törölközőt helyezek.
KICSIT NEHEZEBBEN
Az elülső térdemet még egy picit jobban behajlítom, mélyítve a hátsó láb nyújtását.
EZ IS A NAP RÉSZE.
Nem kell soknak lennie. A rendszeresség számomra fontosabb lett, mint az, hogy mindent egyszerre csináljak.